11. Szent István király templom

A javaslat benyújtója: Sztankovánszki Anna

A nagyközség egyetlen temploma a Béke utca 20. szám alatt található. Magas tornya messziről jelzi az ide érkező számára, hogy római katolikus hívek temploma.

Az 1870-es évek végén a lakosság létszáma a betelepítéseknek köszönthetően jelentősen megemelkedett, így az addigi fatornyos kápolna kicsinek bizonyult. A lakosok főként római katolikus vallásúak voltak.

A templom építését kezdeményezte, és jelentős anyagi hozzájárulását adta Bonnaz Sándor csanádi püspök. A további jelentős anyagi hozzájárulást a helyi földbirtokosok, különösen Lonovics József főispán és a Nyéki család adományozta.

Reiter Ede temesvári építész a tervezője. A templom építési munkálatairól nincsenek fellehető források, mivel a plébánia irattárának nagy része a II. világháborúban elpusztult.

A földmunkák és az alapozás valószínűleg 1883-ban kezdődött, a helyi emberek élőmunkájukat adták hozzá. A templom neogót stílusú, hajója 18 m hosszú, 7,35 m széles. A szentély 6,7 m hosszú és 5,75 m széles. A szentély jobb és bal oldalán sekrestye, a toronybejáró alatt karzatot építtetek ki. A karzaton az orgona található, melyet az aradi orgonaépítő, Dang Antal készített és szerelt be. A főoltár neogót stílusú, díszes, benne a Védőszent egy nagyméretű olajfestményen, amelyen az látható, amint Szent István királyunk felajánlja Szűz Máriának országunkat. A főoltár mellett két-két színes üvegablak található, amely őrzi az építtetők nevét és címerét. A templombelső építése is elkészült 1885 nyarára: a főoltár, a mellékoltárok, a szószék, a padok, és a gyóntatószék. 

A templom megáldása 1885. augusztus 23-án Németh József segédpüspök részvételével nagy ünnepség keretében történt, melyről a Maros című napilap részletesen beszámolt Faludy Károly írásában. Ekkor már első önálló plébánosa volt az egyházközségnek, Dörner József (1885-1919) személyében.

A hívek nagy örömmel, buzgalommal jártak a szép, új templomukba. A hitélet jelentős volt. A miséket rendszeresen, nagy számban látogatták, hittanra is szinte minden gyermeket beírattak. A házszentelések rendszeresen, január hónapban történtek, melyet szinte kivétel nélkül minden házban évről-évre megtartottak. A hívek adományai is rendszeresek voltak, így a templom díszítéséhez szükséges virágokra rendszeresen gyűjtést szerveztek. Ezen alkalmakkor a többletből esetenként szőnyeget, oltárterítőket, ministráns ruhákat és egyéb kellékeket tudtak vásárolni. 

Az idők során a templomon kisebb nagyobb átalakítások, felújítások történtek.

A templomtornyon jelentős felújítást végeztek 1931-ben, majd 1932-ben a templom kifestése valósult meg, több mint 7000 pengő költséggel, melyhez 1000 pengővel a Lonovics Alapítvány járult hozzá. 

A festő: Scheumann Gyula (Budapest) iparművész volt. 

Munkavezető: Farkas Imre segédművész (Budapest), 

Amatőr festő: Törőcsik Aladár joghallgató (Dombegyház)

Segédek: Kovács János és Szpluvák István (Battonya), Kovács Ferenc (Dombegyház). 

Kőműves: Kneifel András (Dombegyház)

Ekkor történt a harangok pótlása is, mivel az eredeti harangokat az első világháborúban elvitték. A nagyharangot, amely 504 kg-os, a hívek és a testületek közadakozásából, a 320 kg-os harangot Bába János kisgazda, és a 155,5 kg-os harangot Győrffy János és Barabás Lajos vették. Mindhárom harangot Szlezák László készítette.

A harangok feliratai:

„Nagy harangon: „Isten dicsőségére és szentséges szíve tiszteletére készítette a Dombegyházi Róm. Kath. hívek adományából és a Perlaky Anna által 1885-ben öntetett nagyharang beváltási árából 1927 öntötte Szlezák László Budapest harangöntő”. (504 kg-os harang, közadományból készült) 

Középső harang: „1927 Dombegyház Isten dicsőségére és Boldogságos Szűz Máriának hazánk Nagyasszonyának tiszteletére készítette Bába János és neje Boldis Julianna Dombegyház 1927 öntötte Szlezák László Budapest harangöntő”. (320 kg-os; Bába János kisgazda és neje adományából készült) 

Kis harang:” Isten dicsőségére és Szent Donát tiszteletére készítette Győrffy János és neje és Barabás Lajos és családja 1927 öntötte Szlezák László Budapest harangöntő”. (155,5 kg-os ; Győrffy János és Barabás Lajos adományából öntötték) „

A nagy üvegfelületű ablakok egyes üvegezésűek voltak, és a szélsőséges időjárásnak nem tudtak megfelelni, így 1939-ben egy battonyai építőmunkást, Krieger Ferencet bíztak meg, aki vaskeretben külső, védő ablaküvegeket szerelt be.

A villanyvilágítás beszelése 1952-ben valósult meg. Költsége 4614 Ft, amelyhez az egyházmegyei alapból 1000 Ft-ot adományozott a püspök atya. A villanyáram bekapcsolás karácsony előtt történt meg. A templomi villany továbbfejlesztése a következő évben, a hívek adományából valósult meg. Többek között a Mária szobor körül 15 villanyégőből koszorút készíttetek.

Községünk szülötte Dusik Péter, az egyetlen a mai napig, aki a papi hivatást választotta. Született 1923. március 14-én, Dusik Imre és Katona Veronika szegény munkás szülőktől, akik 8 gyermeket neveltek fel. Felszentelése áldozópappá 1953. június 7-én Szegeden történt. Újmiséjét a dombegyházi templomban mutatta be, nagy ünnepség keretében. 

A további évek során is misézett Dombegyházon. Miséit mindig nagy érdeklődés kísérte, szentbeszédei nagy hatásúak, érzelmekre hatóak voltak. 2001. április 4-én hunyt el, kívánságára a battonyai katolikus temetőben helyezték végső nyugalomba.

A kommunista ideológia nem tűrte a vallás gyakorlását. Üldözések, megfélemlítések, tettlegességek egyaránt jellemezték az 1950-es, 1960-as éveket. Míg az előző években a hittanra beiratkozottak száma 120 körül volt, ez 1960-ban 31-re, 1962-ben 21-re csökkent. A hitélet folyamatosan visszaszorulóban volt.

A templom külső tatarozását1969-ben végezte el a battonyai Topa mester brigádjával, egyúttal tervezték a belső felújítást is. A világítás átszerelését Tóth József helybeli mester végezte, új fényforrásokat szerelt be. Ugyanekkor rendbe tették a torony ablakait és az orgonát is némileg felújították. A templom fűtése egy olajtüzelésű elektromos termo ventilátorral karácsonyára valósult meg. A nagy szenzációt örömmel fogadták a hívek.

Rendszeressé váltak az éjféli mise előtt a hittanos gyerekek szereplésével a misztérium-játékok. Ezen alkalmakkor mindig megtelt a templom, és ez a mai napig is így van.

Az elektromos harangozó szerkezetet 1972-ben szerelte be a három harangra a kunágotai Vincze Ferenc villamosmérnök. nem igazán működött jól, ezért 1977-ben Ács Ernő budapesti elektromérnök szerelt át.

A pártpolitika továbbra is aktívan munkálkodott a hitélet megszüntetésén, így a folyamatos zaklatások időről-időre felerősödtek, olyannyira, hogy 1973-ban az elsőáldozás elmaradt. Mindezek ellenére valahogyan mégis időről-időre a templom szépült, gazdagodott, köszönhetően az egyházmegyének, a mindenkori plébánosnak és a még megmaradt híveknek egyaránt. 

1974-ben az elavult gyóntatószéket lecserélték a ma is használt üvegfalú gyóntatófülkére. A következő felújításra 1975-ben került sor. Megújult a toronykereszt, a templomkülső kőporos vakolatot kapott és központi kapcsolótábla készült a sekrestyében. A templombelső festése is elkezdődött, Kajó János dombegyházi származású, csabai festő-mázoló kivitelezésében. A padok és az oltár festésére a következő évben került sor. Ekkor állították be a szembe miséző oltárt. A hívek sokat segédkeztek a munkálatokban. Sajnos az 1932-ben készült ornamentikus díszek és figurális képek nagyon rossz állapotban voltak, nem lehetett megmenteni őket, ezért 1976 júniusában fehérre festették a templombelsőt. A felújítás során nyoma veszett a gyönyörű csillárnak. A mai napig sajnálják ezt a dombegyháziak, szeretnék, ha a jövőben lehetőség nyílna az eredeti falfestés és a csillár pótlására.

Még az 1980-as évek elején is folytatódtak a hívek megfélemlítései mind a felnőtteknél, mind pedig az iskolában a gyerekeknél. Dombegyház lakosságlétszáma is jelentősen csökkent, és a templomba járó hívek száma is az előbb említett okok miatt. 

A templom felszentelésének 100. évfordulóját 1985. augusztus 20-án ünnepelték meg Udvardy József megyéspüspök és 14 környékbeli pap és papnövendék jelenlétében. 

A templom nedvesedő falainak renoválására 1993-ban került sor, pályázati és önkormányzati forrásból.

A templom építésének 125. évfordulójára emléktábla készült.

2008. március 22-én hunyt el Páva Pál József nyugalmazott plébános. Nyughelye a dombegyházi temetőben található meg, a település első plébánosa, Dörner József mellett.

A templom tornya időközben erősen megrongálódott, a tetőszerkezete veszélyessé vált és ezért pályázati forrásból és adományokból 2012-ben került felújításra a homlokzattal együtt.

A kilencvenes évek elejétől a hittanos gyermekek létszáma évről évre szépen gyarapodik. A jelentősebb ünnepek alkalmával műsorokat állítanak össze. Ezen alkalmakor a szentmisén szép számmal vesznek részt a hívek és a gyermekek hozzátartozói is.

Dombegyház plébánosai:

Népességi adatok (KSH szerint)