13. Weil Emil Kossuth-díjas orvos, egyetemi tanár

A javaslat benyújtója: Szekeres Zsolt

1897. február 19-en született Dombegyházon. Anyja Markovics Irma, apja Weil Izsó dombegyházi körorvos.

Az I. világháborús katonai szolgálatait követően, 1924-ben végezte el a orvosi tanulmányait a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen. Az iskola elvégzése után a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkorházakban kezdett dolgozni, mint röntgenasszisztens. Szakmai berkeken belül kivaló radiológusként tartották számon. Orvosi munkája mellett a politikával is foglalkozott. Tagja volt a MSZDP VII. kerületi szervezetének 1928-tó1, és egyike volt a szocialista orvos csoport megalapítóinak. Ebben az időben reszt vett az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjának a vezetésében. Többször hazalátogatott Dombegyházra, hogy segítse a KMP helyi szervezetének a munkáját.

1932 és '36 között a csepeli Weiss Manfréd Gyár kórházának a főorvosa volt. Napi feladatai mellett látogatta a peremkerületek munkásotthonait, ahol előadásokat tartott és tanácsokat adott a népbetegségek megfékezésére.

1936. januárjában, a kommunista vezérkar lebukásakor letartóztatták, és több mint 9 évig ült börtönben. A Margit körúti fogházban a többi rab orvosa volt. 1944. őszen szabadult, de már '45 januárjában azon dolgozott, hogy a meginduljon az élet a orvostudományi egyetemek klinikáin. Megalapította az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetét, aminek első főtitkára, és a háború okozta pusztításban szétzilált ország egészségügyének

megszervezését iranyit6 Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke volt. Kiemelked6 szerepe volt Budapesten a járványelhárító munkában, később az ő vezetésével történt a falusi egészségügyi rendszer megszervezése.

Újból életre keltette az orvosi sajtót. Egy ideig titkára volt a Magyar Dolgozók Pártjának. Országgyűlési kepvisel6 volt, 1950. es '53. között a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete tisztségét töltötte be.

1953. augusztusában állították fel az Egészségügyi Szervezési Tanszéket, melynek vezetője volt tanszékvezetői egyetemi docens besorolással. Egyetemi tanári kinevezését '54. június 23-án kapta meg.

Felesége dr. Leichner Zsuzsanna volt.

1954. november 2-án halt meg Budapesten.

Tiszteletére emlékérmet alapítottak. Több magyarországi kórház, rendelőintézet és szanatórium az ő nevét viselte. Többek között 1967-től '91-ig a Budapest XIV. kerületi Uzsoki utcai kórház is, mely felszereltségében támogatta a '79-ben átadott dombegyházi egészségházat.

Az egészségház folyosóján elhelyezett emléktábla őrzi az emlékét.

1968. november 23-án a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulóján Weil Emilről nevezték el a dombegyházi művelődési házat, aminek alkalmából emléktábla került elhelyezésre a művelődési ház bejáratánál. (A rendszerváltás után ezt az emléktáblát eltávolították.)

Kitüntetései:

• Szabadság Érdemrend

• Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje

• Köztársasági Elnök Ezüst Koszorúja

• Kossuth-díj II. fokozat

Az egészségház folyosóján 1997-ben elhelyezett emléktábla

Sírhelye a Fiumei úti sirkertben (jobb oldali munkásmozgalmi diszsor 1.)