Dombegyház
A javaslat benyújtója: Szekeres Zsolt
A Birtokkereszt dombegyház első emlékműve, melyet Kiscsepcsényi Sántha Sándor, Csanád vármegye alispánja állíttatott a mai Dugonics és Sugár utca sarkán.
Sántha Sándor édesanyjától (Neumann Annától) örökölt birtokot Dombegyházon, ahová az 1848-49-es szabadságharc bukása után visszavonult. De nem sokkal később egy összeesküvésbe keveredett, ami miatt évig fogva tartottak. Szabadulása után politikai bűnösként újból börtönbe került hét évre Josefstadba. 1857. május 8-án történt szabadulása emlékére állíttatta a keresztet a település akkori határába.
Közel száz évvel később, 1945-ben a kereszt nyomtalanul eltűnt. Miután kiderült, hogy a feszület Lőkösházára került, Sántha Sándor Dombegyházon élő leszármazottja, Dr. Bisztray Tamásné az Önkormányzat segítségével újraállítatta azt az eredeti helyén. A Birtokkeresztet az újraállítási szertartásán a dombegyházi születésű Dusik Péter battonyai apátplébános szentelte fel.
A kereszt fekete kovácsoltvas, a tetején és a vízszintes végein díszítménnyel. A rajta elhelyezett ezüstszínű Jézus Krisztus szobor felett INRI felirat, a szobor alatti ovális felületen az 1865-ös évszám látható. A kereszt műkő talapzaton áll, amin az „Újra állította a Bisztray család 1998” felirat olvasható. Az emlékmű egy néhány négyzetméteres téglalap alakú lebetonozott területen áll, amely kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve.
Sántha Sándor 1803-ban született Nagyszentmiklóson, anyja Neumann Anna (akinek a révén voltak birtokaik Dombegyházon), apja Sántha István Torontál vármegye adószedője. Két testvére volt, Klára és Edvárd.
Közéleti pályafutását Csanád vármegyében kezdte, mint esküdt. Később táblabíró és szolgabíró, majd fizetéses táblabírónak választották. 1841-ben az árjegyzéki küldöttség elnöke, következő évtől a középületi küldöttség és az árvaügyek végzésével megbízott választmány elnöke. ’48-ban Csanád vármegye másodalispánja lett. A szabadságharc bukása után először egy évre, szabadulása után nem sokkal még hét év börtönre ítélték. Szabadulása emlékére állíttatta a falu határában a Birtokkeresztet.
1860 decemberében tartott közgyűlésen ismét Csanád vármegye alispánjává választották. A következő évben az országgyűlés ideje alatt helyettes első alispán lett. Ezután néhány évre visszavonult a közélettőd, de 1867-től ’71-ig újra a vármegye alispánja lett.
Feleségétől egy gyermeke született, 1839-ben Klementina, aki bisztrai Balku Gyula (vármegyei pénztáros) felesége lett.
Sántha Sándor 1884. augusztus 25-én halt meg. Sírja a makói római katolikus temetőben található.
A Birtokkereszt a Dugonics és a Sugár utca sarkán.
