Birtokvédelmi eljárás

Újraszabályozta a birtokvédelmi eljárást a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet.

Birtokvédelemért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:8. § (1) bekezdése alapján a jegyzőhöz továbbra is a birtoksértés megtörténtétől, illetve a birtoksértő állapot fennállásától számított 1 éven belül lehet fordulni. Amennyiben a birtoksértés több mint egy éve történt, illetve a birtoksértő állapot több mint egy éve fennáll, a birtokos kizárólag a bíróságtól kérhet birtokvédelmet.

Azonban 1 éven belül fennálló birtoksértés esetén sem kötelező az eljárást a jegyzőnél megindítani, a birtokos ebben az esetben is bírósághoz fordulhat.

Felhívjuk figyelmét az alábbi jogszabályi változásokra!

Az eljárás a korábbihoz képest lényegesen egyszerűsödött: rövidebb az eljárási határidő, a helyszíni szemle, valamint a felek meghallgatásának szabályai alapvetően megváltoztak, a bizonyítás szinte teljes egészében a felekre hárul, az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség, valamint a döntéshozatal az eljárásban kizárólag határozati formában lehetséges. Az eljárás során a jegyző pusztán a birtokállapot és a birtoksértő magatartás tényszerűségét vizsgálhatja, az eljárás során szakértő kirendelésére nincs lehetőség – a felek azonban saját költségükön szakértő véleményét beszerezhetik, amelyet bizonyítékként a jegyző előtt bemutathatnak. Ezen változások indoka, hogy a jegyző előtti birtokvédelem célja az eljárás gyors és hatékony lefolytatása.

 A birtokvédelmi eljárás megindítása:

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, amelyet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult.

A kérelem előterjeszthető formanyomtatványon is, amely a csatolmányban érhető el.

Célszerű a formanyomtatvány kitöltése, mert itt minden szükséges adat megtalálható.

Hiányos adatok esetén hiánypótlás nem rendelhető el, a kérelmet el kell utasítani!

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

• a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
• annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
• a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
• a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
• a birtoksértés időpontjára történő utalást,
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet (a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot).

 A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérőnek:

• be kell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat,
• továbbá amennyiben nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell a kérelemhez meghatalmazást.

Fontos, hogy az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit (bizonyítékok, meghatalmazás) eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

A kérelmet a jegyző az eljárás megindulásától számított 3 napon belül megküldi az ellenérdekű félnek, amelyre az ellenérdekű fél írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

 Az eljárás határideje:

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő a kérelem benyújtását követő napon kezdődik.

 Bizonyítás a birtokvédelmi eljárásban:

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző azt valónak fogadja el.

Az eljárási határidő rövidsége miatt az eljárás érdemi befejezése érdekében lényegesen nagyobb felelősség hárul a felekre a bizonyítás során: a bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát.

A jegyző a tényállás tisztázása érdekében:

• helyszíni szemlét tarthat,
• valamint a feleket egyidejűleg meghallgathatja,
• tanúmeghallgatást tarthat.

Helyszíni szemle: A jegyző az eljárás során nem köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle a felek értesítésével, előzetes egyeztetéssel, valamint ezek nélkül is megtartható. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a szemlét tűrni köteles, így annak biztosítására a jegyző a rendőrséget is igénybe veheti.

Meghallgatás: Tekintettel arra, hogy a felek az eljárás során bármikor nyilatkozatot tehetnek, lehetőség van a felek egyidejű meghallgatására is. A meghallgatáson a felek önkéntes alapon jelenhetnek meg olyan módon, hogy ezen szándékukról a jegyzőt előzetesen értesítik és vele időpontot egyeztetnek. A jegyző tehát meghallgatásra szóló idézés kibocsátására az új szabályok szerint nem jogosult, annak megtartására akkor kerülhet sor, ha a felek azt közösen kérik, vagy a jegyző azt szükségesnek tartja.

Ha csak az egyik fél jelenik meg a meghallgatáson, akkor a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Tanú: A felek írásos tanúvallomást csatolhatnak bizonyítékként az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig, továbbá kérhetik tanú meghallgatását az ügyben. A jegyzőnek is lehetősége van – amennyiben azt szükségesnek tartja – tanú meghallgatást tartani előzetes egyeztetés alapján – tehát idézést a jegyző ebben az esetben sem bocsáthat ki.

 Képviselet a birtokvédelmi eljárásban:

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél helyett:

• törvényes képviselője,
• vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy,

továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

Az eljárást lezáró határozat:

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző kizárólag határozat formájában hozhat döntést, amely kétféle lehet: a birtokvédelmi kérelemnek – részben vagy egészben - helyt ad (ebben az esetben elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja) vagy a kérelmet elutasítja.

A jegyző a kérelmet határozatával a következő esetekben utasítja el: 

• a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak – ezen indokkal a kérelem kizárólag a bizonyítási eljárás befejezését követően, tehát az eljárási határidő 10. napját követően utasítható el;
• megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát;
• valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált;
• a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott;
• a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő;
• ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Az eljárás során – szemben a korábbi szabályokkal – nincs lehetőség egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalára. A felek együttes meghallgatásuk során egyezséget köthetnek ugyan, amelyről a jegyző jegyzőkönyvet vesz fel, ezt azonban a jegyző a határozat meghozatala során bizonyítékként értékelheti, tehát az egyezség nem vezet automatikusan az eljárás azonnali lezárásához.

 Jogorvoslat:

A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben a Battonyai Járásbíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróságnak címzett keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani.

 Végrehajtás:

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23. § (1) bekezdése alapján a birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Ákr. 133. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. A (2) bekezdés alapján a hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is. Az Ákr. 134. § (1) bekezdése szerint a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 122. § (1) bekezdése alapján, ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, és az adós (kötelezett) a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.

Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a határozatban foglaltakat a kötelezett határidőre nem vagy csak részben teljesítette, megindítja a végrehajtást.

A végrehajtási eljárásban a jegyző által hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.